Napjaink oktatási helyzete

"Tégy valamit annak érdekében, hogy újra megteljen az életed fantáziával. A fejünk fölött itt az égbolt, amelyet az emberiség évezredes megfigyelések során már annyiféleképpen magyarázott. De most felejts el mindent, amit a csillagokról tanultál, és újra angyalokká változnak, vagy gyermekekké, vagy bármivé, amiben éppen kedved van hinni. Ettől még nem leszel buta, hiszen ez csak egy játék, de.."

Fontosnak tartom, hogy akik az oktatásban-nevelésben valamilyen módon részt vesznek tisztában legyenek az alábbi fogalmakkal:

Fogadás (integráció)

Az egyszerű fogadás, vagy a szakirodalomban szűkebb értelemben használt integráció megjelölés használata esetében általában  anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket a többségi intézménybe, hogy igazán ismernék sajátos vonásait, s elvárják tőle, hogy „ne lógjon ki", hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. Ez maximális alkalmazkodást, a többiek szintjéhez való igazodást igényel tőle. (lásd: asszimiláció), amire általában csak a jobb képességű tanulók képesek. A pedagógus saját stílusán nem változtat, ha problémába ütközik, a megoldást maga nem keresi, a gondok oldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul. 

Mindennek megfelelően a pedagógiai eszközrendszer sem elég változatos. Sajnos elég sok esetben találkozunk ma még hazánkban evvel a szemlélettel, s ez is egyik fő akadálya az integráció terjedésének.

 

    Befogadás (inklúzió)

 

Az inklúzió vagy befogadás esetében alapvetően más pedagógiai szemlélettel találkozunk. Az inklúzió fogalma azonban ennél sokkal többrétű. Célja az, hogy - kis kivételtől eltekintve - valamennyi gyermeket a lakóhelyéhez közeli intézményekbe vegyék fel, amelyek mindegyike felkészült erre a feladatra. Sebba (1996) szerint az inklúzió és az integráció között a következő az alapvető különbség: az integrációval be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba az egyének vagy a gyermekek kis csoportját, míg az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, melyekkel valamennyi gyermek együtt tanulhat.

Néhány pedagógiai fogalom

Készség: egy tevékenység gyakori ismétlődése révén ténylegesen automatizálódik, majd a cselekvés során tudatos felidézés nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű matematikai művelet elvégzéséhez (pl. szorzás) nem kell az ismeretet tudatosan felidézni, hanem az a tevékenység során automatikusan aktivizálódik.

Képesség: cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság. Egy adott tevékenységhez szükséges képességeken a személyiség azon sajátosságainak összességét értjük, amelyek biztosítják a jó eredmények elérését.

Attitűd: egy személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval kapcsolatos beállítódás, amely viszonyítási alapul szolgál, és ami alapján az ember véleményt alkot, viselkedik, viszonyul.
A sok ezer kompetenciadefiníció közül használjuk a legközérthetőbbet: e szerint a kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök hármas egysége. Ha ezek közül valamelyik elem hiányzik, akkor nem vagyunk képesek bizonyos cselekvések megtételére, hiszen a három tényező szorosan összefügg. Az ismereteket át lehet adni, és meg is lehet azokat tanulni, aktivizálni azonban csak akkor lehet őket, ha a megfelelő képességekkel és attitűdökkel társulnak. A kompetencia tehát röviden: alkalmazható tudás, amellyel az egyén képessé válik a tudás megszerzésére és hasznosítására.

Sajátos nevelési igényű tanulók definíciója megváltozott

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2011. szeptember 1-jétől életbe lépő - a 2010. évi CLIII. törvény 16.§ (15) bekezdésével elrendelt - módosítása alapján a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló definíciója megváltozik: IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések„121. § (1) E törvény alkalmazásában...

29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd;"

•   dyslexia - az olvasási készség zavara

•   dysgraphia - az írás-helyesírás zavara

•  dyscalculia – a számolási készség zavara

•   kevert zavar

•   kevert specifikus fejlődési zavarok

 

 

A köznevelési törvény új fogalomhasználata az SNI-ről _2013

 

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

 a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

 

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

 

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

 

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

 

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:

 

 az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló:

  az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása

 47. § (1)  A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

 (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

 

 

Tapasztalatom szerint az egyik legösszetettebb nevelési-szervezési feladat az integrációs nevelés, amely feltételezi a pedagógusszerep újragondolását. Az új nevelési szituációkban mozgósítani szükséges a meglévő nevelési tapasztalatokat, és hasznosítani kell egy új szerepvállalásban, amelyben az ösztönző, segítő és szakértői típusú szerepkör érvényesül. Mivel nincs egyedülállóan jó nevelési recept, meg kell ismerni és ki kell próbálni az új módszertani eljárásokat, bővíteni kell módszertani kultúránkat, hogy az elénk tornyosuló nevelési problémákat kezelni tudjuk.

 

Az általános tantervű osztályokban alig találhatók felsőfokú végzettségű szülők gyerekei. Növekedést mutat a munka nélküli, illetve a szakképzetlen szülők száma. Ez azt jelenti, hogy a belépő gyerekek hozott adottságai szerényebbek, kisebb tanulási motivációval rendelkeznek. Az eltérő társadalmi helyzetű tanulók más-más szubkultúrát, magatartásmintát, értékrendet hordoznak. Különböző norma- és értékrendszerrel jönnek az iskolába. Bár sokan az iskolát tartják a nevelés fő színterének, a nevelési hatások tekintélyes része iskolán kívül, főleg a családban éri a gyereket. 

A szocializációs eljárások során kulcsfontosságúak a pedagógus személyes kompetenciái. A pedagógus előnyére válik, ha jó kapcsolatteremtő-képességgel rendelkezik, ha tud lelkesíteni és irányítani, ha jó szervező és józanul ítéli meg a dolgokat, ha tájékozott és intelligens. Ha viszont a személyes kvalitások nem társulnak szakmai kvalitásokkal, legyen bármilyen kiváló, kudarcot fog vallani az oktató-nevelő munkája során.

 

    Az inkluzív oktatás-nevelés megvalósítása nem egyszerű feladat,tapasztalt pedagógusoknak is folyamatos önképzésre van szükség.

Oldalamon szeretnék ötleteket adni, amelyet mindenki saját maga fejleszthet tovább!

 

 

---

 

Sok gyógypedagógiai intézmény EGYMI lett, voltak megszűnő intézmények. Iskolám  (gyógyp.) is átalakult, az igényekhez igazodva engedélyezték az ép, de tanulási problémákkal küzdő gyermekek felvételét.

- fordított integráció, amikor a nem fogyatékos gyerekek a fogyatékosok csoportjában vannak (elsősorban óvodában), és a szociális vagy funkcionális integráció valósul meg;( Dr Csányi Yvonne )

- Mint utazó gyógypedagógusok azt tapasztaltuk, hogy az integrált tanulók közül többen csak kínlódtak, megsegítésük ellenére is csak minimális fejlődést mutattak. Voltak, akik egyáltalán nem tudtak beilleszkedni, vagy nem fogadták be őket a többségi közösségekbe. 

- Az átlagba szabott tananyag, nem minden gyermek számára volt igazán megfelelő, a szelekció ellenére is maradtak komoly tanulási problémákkal küzdő, lemaradó gyerekek.

Mint minden gyógypedagógiai intézménynek - itt is a másság elfogadása, a tolerancia a legfontosabb érték!

www.sni.lap.hu 

 

2012.08.07.

Szülőknek is tudni kell!

A 2013/14-es tanévtől változnak a helyi tantervek. Lesznek tárgyak, amelyek óraszáma nő. Más tárgyaké csökken. Új tananyagtartalommal is töltődnek. Bevezetésük fokozatos: szeptembertől 1-5-9.osztályokban vezetik be. Ezekhez új tankönyvek készülnek. Emelkedhetnek az osztálylétszámok is.

2013-04-06

 

 

 

Oldal: Alapvető fogalmak
Matematika fejlesztő ötletek - © 2008 - 2024 - dysmatek.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat